Emil Constantinescu államfő is részt vett dec. 7-én a Nizzában megrendezett Európai Konferencián, amely megelőzi az unió csúcsértekezletét. Visszaérkezésekor kijelentette, hogy az európai integrációs politikának nem létezik egyetlen alternatívája sem Románia számára. Az államfő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a konferenciára a jelölt országok képviselőit is meghívták, amely egy demokratizálódási, nyitási folyamatot jelent. /Emil Constantinescu: Nincs alternatívája a csatlakozási folyamatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2001. június 18.
A nizzai szerződés ratifikálásának folyamata az írországi népszavazás elutasító eredménye ellenére is folytatódni fog, hogy az Európai Unió 2002 végére készen állhasson új tagországok befogadására - erősítette meg a hét végi göteborgi EU-csúcson elfogadott záródokumentum. A bővítéssel kapcsolatban az Európai Tanács első ízben tűzött ki csatlakozási dátumot: a legfelkészültebb tagjelöltek már "tagországként" vegyenek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon. A jövő év végén le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, amelyek addigra készen állnak erre. - "Külön erőfeszítéseket kell tenni Bulgária és Románia támogatására" - áll a dokumentumban. Ukrajna és Moldova meghívást fog kapni a belga EU-elnökség alatt tartandó következő Európai Konferenciára. /EU-csúcs Göteborgban 2002-ben készen állnak új tagok befogadására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2001. július 13.
Adrian Nastase miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el a készülő magyar országjelentéshez, amely megbízná a külügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a magyar státustörvény összeegyeztethető-e az EU jogszabályaival, a tagállamok közötti jószomszédság és együttműködés elveivel. - Az etnikai alapon történő szociális és gazdasági diszkrimináció formái csak idegességet és elégedetlenséget okoznak - mondotta a kormányfő. Liviu Maior szenátor, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke nagyon fontosnak nevezte a készülő magyar országjelentéshez fűzött módosító javaslat elfogadását, mivel véleménye szerint ez arra kötelezi az Európai Parlament külügyi bizottságát, és az EU "kormányának" tekintett Európai Bizottságot is, hogy fogalmazza meg álláspontját a magyar státustörvényről. A szenátor elismerte: "lehetséges, hogy a státustörvény megfelel" Magyarország és az Európai Unió megállapodásának, de szerinte nem törvényes, mert megsérti a román-magyar alapszerződést, és a diszkriminációt tiltó európai konvenciót, amelyet belefoglaltak a Nizzai Szerződésbe is. Maior szerint a román-magyar külügyminiszteri tárgyalások akkor járnának jó eredménnyel, ha a magyar fél elfogadná Adrian Nastase román miniszterelnök javaslatát: a státustörvényt függesszék fel addig, amíg Magyarország be nem lép az Európai Unióba. /Csak Magyarország EU-integrációja után alkalmazzák a státustörvényt! - indítványozza Bukarest a ma kezdődő román-magyar külügyi találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2005. május 5.
Világszép Tündér Ilona – ősmagyar legenda képekben címen nyílik kiállítás május 9-én Székelyudvarhelyen, ahol Hummel Rozália festőnő és indológus magyar eredettörténetei képeit mutatja be. A Világszép Tündér Ilona címen 2000-ben megjelent könyvben – az ún. rekonstruált mitológia, hiedelemvilág Ipolyi Arnold erdélyi tudós püspök, történész kutatásain alapszik – található illusztrációkat mutatja be a kiállítás. Hummel Rozália 1946-ban Budapesten született, Dél-Franciaországban, Nizzában kezdte művészi tanulmányait, 1980-tól Párizsban élt. Festményein új formában dolgozza fel az ókori legendákat és mítoszokat úgy, hogy megőrzi azok üzenetét. Állandó kiállítása van Indiában, Udaipurban, a szkíta hagyományokat őrző Napkirály városában, a Gangaur Haveli Múzeumban, ahol 1989 óta él és alkot. /B. B. H.: Világszép Tündér Ilona – ősmagyar legenda képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5
2005. december 19.
Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Galériában nyílt meg december 16-án, az Áprily-estek rendezvényén Kovács Géza szobrászművész fém kisplasztika tárlata. A Marosvásárhelyen született szobrász Sepsiszentgyörgyön telepedett le. Első kiállítását is ott rendezte 1988-ban. Azóta napjainkig több mint 53 egyéni tárlaton állította ki műveit, 13 országban 174 csoportos kiállításon vett részt. Eddigi legmagasabb kitüntetése a Nemzetközi Képzőművészeti Nagydíj, melyet 2004-ben Nizzában vett át. /Józsa Miklós: Kovács Géza nagyenyedi tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./
